Tíz évvel a romák elleni támadássorozat legkegyetlenebb éjszakája után ellátogattunk Tatárszentgyörgyre, ahol a sorozatgyilkosok egy háromgyerekes családra gyújtották rá a falu széli házat, a tűz elől menekülő ötéves kisfiút agyonlőtték, hatéves testvérét pedig súlyosan megsebesítették. A sebek begyógyíthatatlanok.
Egy friss jelentés szerint az FKF eddigi működése egyik legnagyobb válságát éli, de működőképes. A főpolgármester megerősítette, hogy a cégénél rossz a hangulat, illetve "nem tud szabadulni attól a gondolattól, az állam az FKF-fel fizeti ki vidéki cégek veszteségeit".
Befejeződött az iratismertetés a romák elleni támadássorozat kapcsán indult katonai nyomozásban, így az ügy vádelőkészítő szakaszba lépett – írja a Magyar Hírlap pénteki száma.
Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az ügyben ennyi volt. Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbsétálni. Pedig ép erkölcsi érzékű országban az igazi ügynek, a teljes háttér alapos felderítésének, a társadalmi szembenézésnek még csak most kellene kezdődnie.
H. Ernő, a romagyilkosságok miatt első fokon elítélt Csontos István volt tartótisztje szerette volna feltárni az igazságot, de nem kapott felmentést a titoktartási kötelezettsége alól – írja a Magyar Nemzet.
Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és Kiss István, Pető Zsolt másod- és harmadrendű vádlottat is tényleges életfogytiglani börtönre ítélte kedd reggel a Budapest Környéki Törvényszék első fokon. A negyedrendű vádlott, Csontos István 13 évet kapott.
A romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat negyedrendű vádlottjának rendőrségi alkalmazott nővére és sógora pénteki tanúvallomásában a Pest Megyei Bíróságon azt mondta: nem volt arra utaló jel, hogy Csontos Istvánnak bármi köze lenne a gyilkosságsorozathoz, vagy ismerné az elkövetőket.
Az emberölés és más bűncselekmények miatt indított büntetőper pénteki tárgyalásán Csontos István édesanyja a Pest Megyei Bíróságon azt mondta: fia elfogása előtt néhány nappal egy híradás nyomán a romák elleni támadássorozatról beszélgetett otthon lányaival, és amikor ezt a fia meghallotta, felugorott, és azt mondta: "ti nem tudjátok, mi lehet ez az egész, ti nem ismeritek ezeket", majd feldúltan távozott a lakásból, ők pedig megdöbbentek a kirohanásán.
A Hetek cikke szerint a romagyilkosságok ártottak Magyarország nemzetközi megítélésének, mivel egy "kisebbséggyűlölő, erőszakos ország benyomását keltette" a külföldi sajtóból tájékozódó személy számára. A lap úgy tudja, kormányzati szervek vizsgálják, hogy nem külföldi titkosszolgálatok állnak-e a gyöngyöspatai események mögött.
Csontos István fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára időzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.
A hat halálos áldozatot követelő támadások elsőrendű vádlottja eddig csak galgagyörki, a tarnabodi és piricsei - sérüléssel nem járó - támadásokat ismerte el, és társaira, köztük testvérére is terhelő vallomást tett.
A romagyilkosságok negyedrendű vádlottja szerint nem biztos, hogy mindenki "bent van", akinek köze van a támadássorozathoz; Csontos István erről a büntetőper harmadik, pénteki tárgyalási napján beszélt a Pest Megyei Bíróságon.
